Mardekárosok a gyenguszon. Tyra ezt is jó bulinak tartaná, ha nem lenne ott John.
A gyengélkedőn kötöttem ki. A mellettem levő ágyon John feküdt, a másik oldalamon Draco. Nate megúszta két karcolással, de Potter elég rossz bőrben volt. Mindenesetre nekem most egy kis ideig nyugtom lesz, mert még mindenki alszik. - Szia Tyra! - hallottam egy élénk hangot. Tévedtem. John nem alszik. - Helló! Mi lett a párbajból? - kérdeztem. - Nézz körbe, és láthatod az eredményt. Viszont mesélj inkább te! - Miről? - Hármat találhatsz! Letelt a határidő! Avass be! - Nem! - ráztam meg a fejem. - Hát jó! - gonosz vigyorra húzta a száját. Kitakarózott, és átjött az én ágyamra. Akkor már sejtettem, hogy meg fogom szívni. Ugyanis elkezdett csikizni. Én persze nem tudtam halkan szenvedni, úgyhogy Draco szerencsésen felébredt. - Örülök, hogy ennyire szeretitek egymást, de nem lehetne csöndben? - morogta mérgesen. - Életemben először egyet értek Malfoy-al! - nyőgte Potter. De ekkor nyílt az ajtó, és három alak lépett be. - Dracoooo! - visított Pansy. A másik kettő Granger volt és Nate. - Jól vagy Harry? Ron mindjárt jön.. - Szia Tyra! Megvagy? - ült le az ágyamra Nate, de véletlenül ráült Johnra, aki még mindig nálam volt. - Hé Nate! Nehéz vagy! - nyafogta a srác. - Nagyon vicces! - mondta az én legeslegjobb barátnőm, aki mellékesen megemlítve nagyon vékony és alacsony volt. - Dumálni szeretnék Tyrával, szóval légy szíves, és menj el! - Hogy sikerült megúsznod? - kérdeztem. - Úgy, hogy az erősebb emberek kiestek. De azt hallottam, hogy te és John holnap elmehettek. - Ez jó hír. Mandy? Nagyon mérges? - Miért lenne az? - Ja, csak amíg még nem volt negyedikes, ő tanított párbajozni. Ezek szerint nem sokat tanultam. - Jaj Tyra! - Natali! - nyílt az ajtó és egy szőke üstök jelent meg. - Ez meg mit akar itt? - kérdeztem, amikor felismertem azt a gyereket, aki Potterrel harcolt tegnap. - Már mióta kereslek. Hova tűntél? - El. És kopj le rólam! - Ne kéresd magad! Jössz velem Roxmortsba? Jövő héten lesz. - Ne is álmodj róla! - Azt hittem ez buzi - suttogtam Nate fülébe, aki nagyot röhögött. - Natali! Gondold meg, még megkereslek! - mondta, majd lelépett. - Nate, titokban összeszedted a kölyköt? - csóválta a fejét Draco. - Nem tehetek róla, hogy megitta a szerelmi bájitalt amit másnak szántam... - vonta meg a vállát. - Ki a szerencsés? - kérdeztem vigyorogva. - HARRY! HARRY! - Weasley hirtelen száguldott be. Látszott rajta, hogy megártott neki a rengeteg evés, főleg, hogy Dracot nézte Potternek. - Weasley, nem mész innen?! - háborodott fel a szőke. Persze a vörös nem volt hajlandó elhinni, hogy Draco nem Potter. Az egésznek Madam Pomfrey vetett véget. Csodák csodájára Pottert még ma kiengedték. Draco szerint berezelt, hogy este megtámadjuk. Nekem nem nagyon volt időm agyalni a dolgon, John tett róla. Ugyanis még mindig nem osztottam meg vele az akciómat. Ha nem tartozik rá, akkor nem tartozik rá! Ez van. De nagyon érdekes dolog nem történt, csak annyi, hogy Mrs Norris valahogy betévedt Draco ágya alá. Még az a mázli, hogy nincs nála a pálcája, így a macska megúszta annyival, hogy Draco megitatta vele a fél üveg kanalas gyógyszert, és kicsit meg van kopasztva a füle. Mármint Mrs Norrisnak. Este felé behozták Changot. A fiúk egy fél órával előtt elaludtak, mert nekiálltak párna csatázni, és Pomfrey az ópiumot kicsit túladagolta. Egy szóval csak én tudtam meg, hogy a ribinek miért tört el a bokája. McGalagony elég érdekesnek találta, de a csaj a mardekár erkélyéről pottyant le. Hah! Nem is sejtem, hogy miért! De teszek róla, hogy megszívja! Bár gondolkoztam azon is, hogy neki is befestem a szemöldökét, de végül meggondoltam magam. Mindenesetre jó alaposan átnéztem a gyógyszereit. Nagyon nem akartam kotyvasztani, mert elég álmos is voltam már, úgyhogy inkább csak beleöntöttem valami zöldes folyadékot a poharába, és visszaslattyogtam a helyemre.
Reggel lett. De én nem unatkoztam, mert John fenn volt. - Mi az Tyra? - kérdezte. - Mi lenne? - kérdeztem vissza. - Úgy értem, hogy elmondod végre? - Jaaaa! … Nem. - Te akartad! - mondta, majd fejbe dobott a párnájával. - Anyád! - morogtam, majd én is hozzávágtam egy párnát. Hamarosan abba kellett hagynunk a párnacsatát, mert bejött Nate, és Nott. Meg persze Crack és Monstro, de miután meglátták, hogy megettük az összes édességet ami az ágyunk végébe került, leléptek. - Szia Tyra! Helló John. Hogy vagytok? - kérdezték. - Ez meg mit keres itt? - mutatott Chang felé Nate. - Ki? - kérdezte John, majd kapcsolt – Tényleg, mit keres itt? - Én tudjam? - vontam meg a vállam, de Nate-nak jeleztem, hogy meg fogja tudni, és, hogy elég érdekes. Nem sokat voltak itt, mert csodák csodájára Mandy is meglátogatott. Igazából szeretik Mandyt, csak sok volt a leckéjük. - Tyra! - csóválta a fejét egyetlen nővérkém – Mit csináltál már megint?! - Semmit - pislogtam ártatlanul. - Én meg a Kis Miska vagyok a szomszéd galaxisból. - Jól van na! Valaki szerencsésen eltalált. Nem láttad? - Csak az elejét. Utána Demy hívott, mert valami hollóhátas csajt kellett letessékelni az erkélyről. Szerintem eltévesztette a házszámot. - Kit? - röhögtem. - A franc fogja megjegyezni! Persze, azt várod, hogy mindjárt felsoroljam az összes hollóhátast. - Természetesen megelégszem csak a fél hollóháttal. - Igazán rendes vagy. Figyelj, most döntsd el, hogy hazajössz-e karácsonykor, jó? - Hát, még gondolkodom. Anya írt, mi? - Igen. Kell? - tolt az orrom elé egy rózsaszín papírhalmazt. - Csak tíz oldal. - Van más választásom? - kérdeztem. - Na Tyra, nekem mennem kell, majd avass be, hogy maradsz, vagy jössz, ok? - Értettem főnök! Mandy csak megcsóválta a fejét, majd lelépett. - Nem akarod rávenni, hogy fesse be szőkére a haját? - kérdezte Draco. - Nem - feleltem – Szerintem a fekete jobban áll neki. És azt sem akarom, hogy egy szép napon úgy ébredjek, hogy a nővérem egy Malfoy. - Lehet Hamptonból Malfoy! Miért ne? Végül is ki tudja? - somolygott Draco. - Én. - mondta John – Ha komolyan fontolgatnád a dolgot, Draco, akkor nem Tyrát hívtad volna el a halloweeni bálba. - Tyra csak azért szerencsés, mert ő ült akkor a legközelebb hozzám. Márpedig, ha nem akarok Pansyval menni, akkor gyorsan meg kell kérni valakit az első pillanatban. - Draco, neked csak az a mázlid, hogy Pansy minden ebéd előtt kimegy a vécébe, és sminkel - mondtam. - Hát, ennél jobban már nem nagyon lehet bevakolni az arcát... - mondta John. - Legalább ad magára! - hallatszott egy hang a terem végéből. Chang bekapcsolódott a dumcsiba. - Ad magára?! Úr isten, Chang! Te nem vagy komplett!! - Hé! - jött be Pomfrey – Itt csak csöndben lehet létezni. Egyébként Miss Hampton és Mr Strich elmehetnek!
Következő |